Benzinmotorok

> 1.2 12V 70 LE/51 kW

> 1.4 85 LE/63 kW

> 1.2 TSI 105 LE/77 kW

> 1.2 TSI 105 LE/77 kW Eco

> 1.2 TSI 105 LE/77 kW DSG

Dízelmotorok

> 1.2 CR TDI 75 LE/55 kW

> 1.2 CR TDI 75 LE/55 kW Eco

> 1.6 CR TDI 90 LE/66 kW

> 1.6 CR TDI 105 LE/77 kW

Űrhajó marad a Honda Civic

Teljesen új Civic mutatkozott be a Honda frankfurti standján: bár a stílusa az elődjére emlékeztet, szinte minden alkatrészét továbbfejlesztették.

Űrhajónak nevezték formája és futurisztikus műszerfala miatt a Honda Civic 2005-ben bemutatott generációját, és az idén megjelenő vadonatúj modell is ezt a stílust viszi tovább. A 4,3 méter hosszú ötajtós autó formája ismerős, de minden részletén változtattak valamit, és válaszoltak egy korábbi kritikára is: az osztott hátsó szélvédő felső részét immár ablaktörlővel lehet tisztán tartani.

Utastere is hasonlít az elődére: a hagyományos műszeregység közepére a fordulatszámmérő került, fölötte kapott helyet a digitális sebességmérő. A Civic hátsó ülései továbbra is képesek az elődben megismert trükkre: nem csak az üléstámla dönthető előre, hanem az ülőlapot is fel lehet hajtani, ha magasabb tárgyat szállítanánk.

Az új Civic fejlesztése során az autó menetviselkedésén és komfortján javítottak, az utastérben a minőségérzet fokozását tartották a legfontosabb feladatnak. Kezdetben 1,4 literes és 1,8 literes benzines, valamint 2,2 literes turbódízel motorokkal készül a Civic, utóbbi 140 helyett 150 lóerős lett, de szén-dioxid-kibocsátását 110 g/km alá szorították. A takarékos vezetésben az Insight óta ismert Eco Assist segíti a sofőrt, de start-stop rendszer is került az autókba.

Első gépi hajtású járművek [szerkesztés]

A Cugnot-féle gőzautó

Tesla Roadster (elektromos autó), sebesség: 201 km/h, Megtehető út: 501 km, Teljesítmény: 288 Le, Hatásfok: 92%

Elsőként egy francia mérnök, Nicolas Joseph Cugnot-nak sikerült gőzhajtású járművet készítenie. Mivel ő tüzérségi katonatisztként szolgált, azt kellett megoldania, hogy a nehéz ágyúkat gyorsabban lehessen szállítani. Ehhez alapként kemény fából hatalmas, háromkerekű szerkezetet épített. Az első kerék elé óriási gőzüstöt helyezett fel. A gőz nyomása meghajtotta a járművet. Azonban az üstöt hevítő tüzet folyamatosan táplálni kellett, ezért egy fűtőembernek kellett ott állnia. Amikor Cugnot 1771-ben szerette volna bemutatni új találmányát, a gőzautó elszabadult és ledöntött egy falat. Ez volt a történelem első közúti balesete, amelyet gépi hajtású jármű okozott.

Mivel a belső égésű motor még ismeretlen volt, a gépek világát a gőz uralta. Ám egy idő után hatalmas lökést adtak a mechanizálás és az iparosodás fejlődésének az új, nagy teljesítményű gőzgépek, amelyeket többek között a skót származású James Watt (1736-1819) fejlesztett ki.

A lehetőség, hogy kisebb gőzgépeket alkalmazzanak az utcai közlekedéshez, nem hagyta nyugodni a feltalálókat. így 1803-ban az angol származású Richard Trevithick (1771-1833) már egy olyan gőzmobilt épített, amelyet Londonban sikerrel használtak személyszállításra. Ez egy háromkerekű, hétszemélyes omnibusz volt. 1830-ban már csaknem száz ilyen gőzzel hajtott jármű közlekedett Angliában, és egy évvel később megnyitották az első gőzbusz-járatot. Bolyai Farkas Marosvásárhelyt ebben az időszakban mutatta be gőzautóját.

A londoniak egyébiránt olyan borzalmasnak tartották ezeket az utcai gőzjárműveket, hogy rövid időn belül bevezették a "vörös zászló törvényét", amely a világ első közúti szabálya volt. Angliában 1865-től 1896-ig volt érvényben, s előírta, hogy a gőzautók előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjszaka pedig vörös lámpát kell vinnie valakinek. Az emberek ezért inkább a biztonságosabb vasúton utaztak.

Első motorok [szerkesztés]

Amikor a svájci származású Isaac de Rivaz (1752-1829) 1804-ben készített járművével jó egy métert haladt előre. Ezzel egy új technikai korszakot nyitott meg. Ugyanis a mai autómotor ősatyját hozta mozgásba. Rivaz a gőz helyett éghető gázokkal kísérletezett. Egy hengerben, amit egy szokványos kézikocsihoz rögzített, meggyújtotta az ott tárolt folyadékot. Az égés erejét egy dugattyún át elvezette. 1807. január 30-án Rivaz elnyerte "az éghető gáz vagy más anyagok robbanásának felhasználásából nyert motorerőért" szabadalmat.

Fél évszázaddal később a belga feltaláló, Jean Joseph Lenoir (1822-1900) hosszasan dolgozott Rivaz találmányán, és ennek eredményeként 1860-ban szabadalmaztatta éghető gázzal működő motorját. A magyar királyi ipari és kereskedelmi miniszter 1876-os szabadalmi okirata szerint Wessely György "kocsit talált fel Colonet néven, amely lovak segélye nélkül hajtható".

Első négyütemű motor [szerkesztés]

Elsőként a kölni származású utazó kereskedő, Nikolaus August Otto (1832-1891) jelentkezett egy alacsony fordulatszámú, belső égésű motorral. Egy korábbi találmányhoz nyúlt vissza, amelyet a francia Alphonse-Eugene Beau de Rochas már 1862-ben leírt: ez az úgynevezett négyütemű-elv.

Gyártása [szerkesztés]

Az autók régebben még kézzel, egyenként készültek, ma már futószalagokon haladnak, és eközben egy fémvázra szerelik az alkatrészeket. (Például az elektronikát, az üléseket, a motort, a felfüggesztéseket stb.) Az első futószalagon gyártott autó a Ford T modell volt.

Tervezése, dizájn [szerkesztés]

     Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Üzemanyag és meghajtás technológiák [szerkesztés]

     Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A belsőégésű motorok két klasszikus üzemanyaga a benzin, illetve a gázolaj (Diesel-motorok). Újabban több irányban is történnek kísérletek egyéb üzemanyagok igénybe vételre. Ilyenek a gáz- és biomotorok. Nem belsőégésű motorok terén az elektromos meghajtás érdemel figyelmet. Bár már figyelemre méltó kísérletek folynak velük, széles körben elterjedni eddig nem tudtak. Nemcsak ár-, hanem hatósugár-problémák is vannak velük. Az utóbbi leküzdésére kísérleteznek hibrid meghajtással is.

Biztonság [szerkesztés]

Légzsák [szerkesztés]

A légzsákok az ütközés pillanatában kinyílnak és felfúvódnak. A levegővel teli légzsák meggátolja, hogy az utasok előre repüljenek és ezáltal megsérüljenek.

A légzsákkal felszerelt autókba beleszerelnek egy olyan eszközt, amely érzékeli, mikor van szükség a légzsák kinyitására. Ez általában egy vagy több gyorsulásmérő.

A légzsákhoz kapcsolva van egy sűrített levegővel ellátott palack, mely mikor kinyílik, kiegyenlíti a légnyomást a légzsákban és a palackban, így fúvódik fel.

A kisebb gyermekeknél a gyermekülés kötelező, mivel a felnőtteknek tervezett biztonsági öv nem fogja őket tökéletesen. Ez egy szimpla kis „emelés”, amelyet a normál ülésre tesznek.

Alkatrészek, kiegészítők, tartozékok [szerkesztés]

A Lamborghini Gallardo Superleggera motorja

Tachográf [szerkesztés]

Ez az eszköz méri hogy a sofőr mennyit vezetett és a vezetései közt mennyi pihenő volt. Ez az eszköz minden kamionban, haszongépjárműben és buszban megtalálható. Ez az eszköz abból a szempontból igen fontos, hogy kevesebb baleset lehessen az esetleges fáradtság miatt. Azt hogy egy sofőr mennyit vezethet egyhuzamban, és milyen pihenőket kell tartania azt törvény írja elő. Így próbálják a fáradságból történő baleseteket megelőzni. Természetesen a tachográfból is többféle van a piacon. Van digitális és analóg kivitel, ezekből is többféle. A készülék használatakor csak 1-1 személynek méri az idejét, vagyis mindenkinek van egy saját kártyája, valamiféle adatrögzítője, hogy több ember is vezethessen felváltva.

A tachográf hivatalos megnevezése menetíró készülék. A járművezetők tevékenységeit, a jármű sebességét és a megtett úthosszt regisztrálja. Alapvetően két típusa van az analóg (korongos) és digitális (kártyás). Az analóg adatrögzítő készülékbe egy papírkorongot kell helyezni, mely mindössze 24 óra adatait képes rögzíteni. A digitális adatrögzítő készülékbe járművezetői chipkártyát kell behelyezni és a készülék arra rögzít 28 napnyi adatot. Az adatokat a jármű üzembentartója és az arra szakosodott cégek és a hatóság értékelik ki.

Légkondícionáló [szerkesztés]

A légkondicionáló vagy klíma az autók utasterét hivatottak lehűteni meleg napokon. Létezik manuális és automata változata is. A manuálisnál a klímaberendezést kell bekapcsolni, aminek a hőmérsékletét nem lehet szabályozni. Az automatánál a kívánt hőfokot tudjuk beállítani autónkban, általában 15-től 36 Celsius fokig. A klíma ilyenkor ki és bekapcsol a hőmérsékletnek megfelelően. Működése a hűtőberendezés elvét követi: az utastérből a sűrített gáz elvonja a hőt, egy kisebb hűtőn keresztül, amit csöveken keresztül az autó elején található klímahűtőbe vezet. A klímahűtőt a menetszél hűti, itt a gáz leadja a hőt, tágulás közben és a klímakompresszorba ömlik, ami újból összesűríti.

GPS (Global Positioning System) [szerkesztés]

Szükségünk lehet rá ha nem ismert terepen, utakon megyünk valahova vagy a célpontunk nem tudjuk pontosan hol van és nem ismerjük az oda vezető utat. A GPS és a hozzá tartozó navigációs program segít nekünk ebben. Emellett a GPS-t az útvonalunk pontos megjegyeztetésére is használhatjuk és még abban is segítséget nyújt például egy taxi vállalatnak, vagy egy szállítmányozó cégnek hogy nyomon tudja követni sofőrjeit, autóit.

A GPS vevőn keresztül egy adott program lát minimum 3 műholdat vagy többet. Ezen műholdak segítségével határozza meg a helyzetünket. A program tudja, hogy melyik műhold hol van és az ahhoz mérten a mi helyzetünket néhány számolással megállapítja.

Lásd még: Kategória:Járműalkatrészek

• Tetőbox

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Autó témájú médiaállományokat.

• Autók Női szemmel
• web2auto.hu - Segítőkész webparkoló
• Autóalkatrész.lap.hu - linkgyűjtemény
• Műszaki vizsga.lap.hu - linkgyűjtemény
• Az autóelektronika és biztonsági felszerelések utóélete. Cartevő.hu
• Zöldautó.info hírportál a környezetbarát autózásért
• Autó.lap.hu linkgyűjtemény
• Autóbiztonság.lap.hu - linkgyűjtemény
• Autósbolt.lap.hu - linkgyűjtemény

Források [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Automobile című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

Ez a közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!