A szovjet autóipar az amerikaiaktól licencben vásárolt teherautókat nagy számban gyártotta. A GAZ (Gorkovszkij Avto Zavod - Gorkiji Autógyár) az 1934-es év végén kezdte meg a GAZ-AAA 6x4 kerék elrendezésű teherautók gyártását. (A Ford AA teherautó alapján készült GAZ-AA továbbfejlesztett változataként.) A teherautó 6x4-es meghajtásának köszönhetően jó manőverező képességgel rendel- kezett, közel 2,5 tonna saját tömeg mellett 2 tonna terhet tudott szállítani. Az 50 LE-s, porlasztós, 4 hengeres motor benzinnel üzemelt. 1944-ig, a gyártás befejezéséig 37 373 darabot gyártottak. Rengeteg feladatkörre alkalmas változata készült, többek között BA-6 és a BA-10 páncélautók alvázául is szolgált.
TECHNIKAI ADATOK
-
Méretek: hosszúság 5,35 m; szélesség 2,04 m; magasság 1,97 m
-
Súly: 2475 kg
-
Személyzet: 1 fő
-
Fegyverzet: az alapváltozatnál nincs
-
Páncélzat: nincs
-
Hatótáv: 380 km (úton)
-
Motor: egy 42/50 LE-s 4 hengeres GAZ-AA/GAZ-MM benzinmotor
-
Teljesítmény: max. sebessége úton 65 km/h; fogyasztás 27 liter/100 km
Az Opel Blitz volt a németek legsikeresebb kísérlete arra, hogy szabványosítsák gépjárműállományukat (az 1930-as évek végén közel 100 különböző típusú gépkocsi állt német szolgalatban, ami óriási logisztikai nehézségeket okozott). A Blitz vezetőfülkéje acélból, teste pedig fából készült. A típust számtalan feladatra vették igénybe, mentőautóként ugyanúgy megállta a helyét, mint mozgó javítóműhelyként, vagy parancsnoki járműként. A terepjáró képesség fokozásának érdekében a Blitz összkerékmeghajtást kapott, ezeket a példányokat Allradnak nevezték. A típust az összes hadszíntéren bevetették. Késői gyártású példányai pedig az acéltakarékosság jegyében fából és préselt papírból készült vezetőfülkét kaptak. A Blitz gyártása egészen 1944-ig tartott, amikor is a szövetséges csapatok sorra elfoglalták a gyártó üzemeket. A Blitz jól megépített teherautó volt, amely azonban bonyolultsága miatt mostoha körülmények között nem bizonyult kellőképpen megbízhatónak.
TECHNIKAI ADATOK
Bővebben:
Talán nincs is ismertebb tehergépkocsi a második világháború idejéből mint a legendás Opel-Blitz. Azonban rögtön az elején közölnünk kell a tényt: az Opel-Blitz az nem egy teherautó, hanem egy egész tehergépkocsi család. Az egy tonnás raksúlyú könnyű teherbírású gépjárművektől a 3 tonnás közepes/félnehéz tehergépkocsikig rengeteg típus szolgált a III. Birodalom hadseregében. A legismertebb és mindenki által Opel-Blitznek hívott típus vagy a 4X2-es kerékképletű Opel-Blitz 3,6-36S vagy a 4X4-es, későbbi változata az Opel-Blitz 3,6-6700A.
A német hadsereg 1939-re bár törekedett arra hogy kategóriánként legalább egy-kettő szabvány tehergépkocsi álljon rendelkezésre, azonban ez a terv nem került tökéletesen megvalósításra. Az Opel-Blitz család tagjai mellett számtalan gyártmányú német, majd 1939 után zsákmányolt tehergépjármű igyekezett kielégíteni a német hadsereg igényeit. Azonban a német hadvezetés a háború egész ideje alatt gépkocsi hiánnyal küzködött.
Egyes források szerint nem is a "kevés" gépkocsi volt itt a hiba önmagában hanem azon elképzelések, miszerint a nagy tömegű utánpótlás és mindennemű szállítás vasúton történő megoldása sokkal kifizetődőbb és megbízhatóbb. Azonban a Szovjetunió elleni offenzíva kezdeti sikerei után szembesültek a németek a vasúti szállítás hátrányaival, például azzal, hogy a vasútvonalak nagyon sérülékenyek. Később a partizántevékenység méginkább előhozta a vasút hátrányait. Amikor a légteret kezdték uralni a szovjet és nyugati szövetséges repülőgépek akkor a vasúti szállítás teljesen kiszámíthatatlannak bizonyult.
De térjünk vissza az Opel-Blitz család tagjaira.
A kezdeti típusok az 1930-as évek elején a személygépkocsi gyártásban jeleskedő Opel bemutatta az új kis és közepes teherkocsi családot, melynek Blitz azaz Villám nevet adott. Az első Opel-Blitzek 1930 és 1937 között egy, másfél vagy két és fél tonnás raksúlyú járművek voltak. Legismertebb típusok ebből az időből: az Opel 10/45 PS, az Opel Blitz 1,0, valamint az Opel-Blitz 2,5-32. 1937-ben viszont a háborús készülődésre való tekintettel elkezdtek tervezni egy ennél erősebb járművet, az Opel-Biltz 3,6-36-ot. 1930 és 1939 között a polgári életben a járművek rendkívüli teljesítményt nyújtottak, mind áruszállításban, mind személyszállításban (a teherkocsik alvázát felhasználva autóbuszok is készültek ekkor, például az Opel-Blitz 1,0 Omnibus, vagy a 2,5 Omnibus). Ezek a megbízható, viszonylag olcsó tehergépkocsik felkeltették a német hadvezetés figyelmét is és 1939-től a Wehrmacht általános szállítójárművének nevezték ki a 3,6-os változatot. A kisebb, régi típusok is szolgálatba kerültek, általában sebesültszállító, tűzoltó, rádiós szerepkörbe, később a megszálló, rendfenntartó alakulatok városi szállítójárműveként. A Wehrmacht igáslova, az Opel-Blitz 3.6-36SA járműről általános információkat lásd feljebb.
- Gyártás éve: 1937 április-1944 augusztus
- Meghajtás: 4X2
- Raksúly: 3300 kg
- Legyártott mennyiség: 82 356 db
Paraméterek:
- Nyitott változat: hossz: 6105 mm, szélesség: 2265mm, magasság: 2025 mm
- Ponyvás változat: hossz: 6105 mm, szélesség: 2265mm, magasság: 2565 mm
- Plató méretei: 3500 mm X 2125 mm
- Teljesítmény: 68 lóerő /3000-es fordulaton
- Motor: vízhűtéses 6 hengeres OHV 3626 köbcentiméteres hengerűrtartalmú dízelmotor
- Sebességváltó: 5 előre-, 1 hátramenet
- Üzemanyagtartály kapacitása: 82 liter
- Fogyasztás: úton 25 liter / 100 km , terepen 35 liter /100 km
- Végsebesség: 85 km/h
A 4X4-es igásló, avagy az Opel-Blitz 3.6-6700A
A 4x2-es kerékképletű Opel Blitz 3,6-36S részt vett a lengyelországi harcokban már és ott derült fény arra, hogy bizony egy jobb terepjáró-képességű változatra is szükség lenne mind a katonák szállítása, mind egyéb szállítmány tekintetében. Ezért 1940-ben elkezdték gyártani az Opel-Blitz 3,6-6700A-t (az A az Allrad, azaz összkerék rövidítése). Ebből nem készült olyan sok mint az elődjéből, csupán megközelítőleg negyedannyi darab. Elődjétől külsőleg a rövidebb, ám szélesebb alváz különböztette meg. Sebessége pár km/h-val elmaradt elődjétől viszont a 68 lóerő teljesítményt le tudta adni 2800-as fordulatszámon is. Ellenben fogyasztása jóval meghaladta a 3.6-36S fogyasztását, ugyanis 25 liter helyett 100 km-en 30-35 litert fogyasztott (közúton). A fogyasztás növekedését ellensúlyozta az a tény, hogy a terepen sokkal jobban boldogult. 1941-től a fejletlen úthálózattal rendelkező Szovjetunióban terepjáró-képessége miatt nagyságrendekkel jobb tehergépkocsinak minősült elődjénél.
Technikai adatok:
- Gyártás éve: 1940-1944
- Meghajtás: 4X4
- Raksúly: 3100 kg
- Legyártott mennyiség: körülbelül 25000 db
Paraméterek:
-
Nyitott változat: hossz: 5850mm, szélesség: 2340 mm, magasság: 2600 mm
-
Ponyvás változat: hossz: 5950 mm, szélesség: 2340 mm, magasság: 3180 mm
-
Teljesítmény: 68 lóerő/2800-as fordulaton
-
Motor: vízhűtéses 6 hengeres OHV 3626 köbcentiméteres hengerűrtartalmú dízelmotor
-
Üzemanyagtartály kapacitása: 92 liter
-
Fogyasztás: úton 30 liter / 100 km , terepen 40 liter /100 km
-
Végsebesség: 80 km/h
Az egyik Maultier, az Opel-Blitz 3,6-36S/SSM
Eme járműről csak dióhéjban szólnánk, mivel inkább önálló kategóriába sorolható gépkocsitípus. Opel-Blitz 3,6-36S csak az egyik Maultier alap volt, emelett még Mercedes és egyéb tehergépkocsikat is felhasználtak Maultierek építésére. A Maultierről információt
itt találhat a kedves olvasó.
Blitz-Bus, azaz az Opel-Blitz 3,6-47
A nehezebb teherkocsik gyártásakor az Opel a Blitz gépjárműcsalád tagjaként alkotta meg az Opel-Blitz 3,6-36-tal párhuzamosan a 3.6-47-et, mely az azonos tehergépkocsi alkatrészeit felhasználva autóbusznak készült.
1937-ben a tehergépkocsi alvázát meghosszabították (az első és hátsó tengely közötti táv 3,6 m-ről 4,65 m-re nőtt) és egy merev, oldalanként 2-2 üvegablakkal ellátott karosszáriát helyeztek rá. Az így megszületett autóbusz 28-30 utas szállítására volt alkalmas. 1938-ban az alvázat alacsonyabbra helyezték, tehát a hasmagasság csökkent, de a stabilitás jelentősen megnőtt és egy 37 üléses járművet hoztak létre. Bár a 28-30 üléses változat sokkal kényelmesebb volt, a közúti szállítás miatt nem fektettek nagy hangsúlyt a magasabb alváz előnyeire és a kevesebb össztömegre. A Heer és a Luftwaffe is besorozta eme buszokat és katonai feladatokat is elláttak polgári jármű létükre. A háború összes hadszínterét megjárták, megbízható, robosztus járművek voltak és éppúgy állták a sarat Szovjetunióban, mint a homokot Észak-Afrikában.